- Hírek
- Községünk
- Önkorm.
- Turisztika
- Vendéglátás
- KépekEseménynaptár
A Tarna Menti Kistérség folyójának, a Parádi-Tarna ág eredési helyénél, a Mátra északi bércei között üvegkristályként tündököl Parádsasvár. 1597-ig a debrői uradalomhoz tartozik, majd a Rákócziak és végül gróf Károlyi Mihály töltötte szorgos napjai utáni pihenését a településen. A XIX. századtól egyre fokozottan fejlődött a község, miután a környező földbirtokosok felfigyeltek az üdülési, idegenforgalmi, pihenési, kikapcsolódási lehetőségekre. 1881-ben épült meg a Károlyi kastély.
A neoreneszánsz stílusban épített és a legnagyobb igényeket is kielégítő kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették fel. Ma újra régi pompájában, Kastélyhotel Sasvár néven a legrangosabb szállodaként várja és fogadja a vendégeket a természet páratlanul szép környezetében. A mintegy 513 fő állandó lakos, de ennél sokkal több üdülőként időszakosan itt élő ember méltán büszke a nyugodt, tiszta, csendes környezeten túl a messze földön híres parádi gyógyvízre is. Az üdülőfalu idegenforgalmi látnivalói közé tartozik még a kastély szomszédságában található szintén Ybl Miklós tervei alapján készült IVÓCSARNOK. A kénhidrogént tartalmazó, szénsavas gyógyvíz, vulkáni utóhatások terméke.
Parádsasvár leglátogatottabb nevezetessége a XVIII. század második felétől üzemelő üveggyár. A XIX. század közepétől gróf Károlyi György volt a bérlője az üveghutának. A parádi csevice is az üveggyárban készült palackokban jutott el az ország és világ részeibe. Ma a Parád Kristály Maufaktúra Rt. - Parád Crystal Manufacture - kristály, ólomkristály és egyedi festett üvegei az egész világon keresettek. A turisták, a vendégek és a látogatók a gyár még működő mitaboltjában és Takács és a László kristály boltjaiban meg is várolhatják a csodálatos termékeket.
Parádsasvárról nagyszerű és élmény dús kirándulásokat tehetnek a túrázni vágyók. A sportolókat pedig télen-nyáron kiváló sportolási lehetőségek várják.
A mátrai ŐSJUHAR egyedi példaként dacol az idővel. Ahol a Parádi-Tarna átfolyik a 24. számú főút alatt, ott található az 1952-ben felfedezett ŐSJUHAR. A hatalmas fa egyedi példány, ugyanis nem szaporítható. Jelentős természeti értéket képvisel, érdemes a környékében megpihenni és jól megfigyelni.
